A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretein belül megrendezett tanulmányúton önkormányzatok és szakmai szervezetek munkatársai látogattak a nyugat-angliai Stroud településre, ahol a patakok árvizeit egy nálunk még alig ismert módszerrel igyekeznek megelőzni.
A 120.000 lakosú Stroud járás dimbes-dombos, mesébe illő táj, a Costwolds Kiemelkedő Természeti Szépségű Terület része. A városban és a környező falvakban élőket gyakran fenyegetik a Frome folyócska és belecsatlakozó patakok gyorsan kialakuló „villámárvizei”. 1875 és 2012 között 10 nagyobb árvízi eseményt jegyeztek fel, melyek több tucat, olykor több száz lakóházat elöntöttek.
A járási önkormányzat (Körzeti Tanács) munkatársai beszámoltak róla, hogy a 2007-es árvíz után megvizsgálták a város védelmére szóba jöhető nagy infrastrukturális beruházásokat, de mindegyiknek több hátránya, mint előnye lett volna. Árvízvédelmi falnak nem volt hely a településen. Egy nagy árapasztó tározó létrehozása az egyik, villámárvízzel különösen sújtott részvízgyűjtőn nem volt költséghatékonyan megvalósítható, és a helybéli lakosok is elutasították. A patakmeder kikotrása az árvíz gyors levezetése érdekében – a patak élővilágának károsításán túl – az árvízveszély növelését okozta volna a patak lentebbi szakasza mellett élők számára, nem csoda, hogy tiltakozásba torkollt a javaslat. Végül mindezeket elvetették és a lakossággal közösen úgy döntöttek, hogy az árvizek kialakulását ott fogják megelőzni, ahol azok keletkeznek, azaz a települések feletti vízgyűjtő-területen.
Angliában jellemző a helyi lakosok aktív részvétele a közösséget érintő problémák megoldásában. Stroud járásban négy Közösségi Árvíz Akciócsoportba szerveződtek és a Körzeti Tanácsnál elérték, hogy elkezdődött az összes többi lehetőségnél sokkal olcsóbb és mindenki számára kedvezőbb, a dombvidéki lefolyást természetes úton lassító megoldásokra és vízvisszatartásra alapozó árvízi védekezési program. 2014-ben a Körzeti Tanács szerződtetett egy „Természetre alapozó árvízkezelés” referenst, és hozzákezdett a program megvalósításához. Ő Chris Uttley, aki a mai napig betölti ezt a pozíciót, és tanulmányutunk során vezetett bennünket.
Látogatásunk és tapasztalataink
Csoportunk látogatásán Chris vezetésével a Stroud Körzeti Tanács, különböző kormányzati szervek, természetvédelmi civil csoportok, földtulajdonosok és az érintett helyi lakosok képviselői mutatták be, hogy kinek mi a szerepe a programban. Inspiráló volt látni, ahogy a különböző szervezetek, csoportosulások egymást támogatva fognak össze, közösen értékelik sikereiket.
Szakmai találkozó – Stroud © Tóth Edit
Az együttműködés alapelveiről és módszereiről készült kisfilm magyar felirattal megtekinthető a WWF Magyarország Youtube-csatornáján: https://www.youtube.com/watch?v=bUBv8LJ6Wog
A megismert Stroud Rural Sustainable Drainage (RSuDS) projekt lényege, hogy az árvízzel fenyegető folyó felső vízgyűjtőterületén kisléptékű, tájba illeszkedő átalakításokkal úgy változtatták meg a lefolyási viszonyokat, hogy a nagy esők idején a víz sokkal kisebb hányada és jóval lassabban éri el a patakmedreket, ahol ezáltal nem alakulnak ki veszélyes árvízcsúcsok. A program kifejezetten a helyi földhasználókkal és földtulajdonosokkal való együttműködésre épített. A program azzal kezdődött, hogy a referens bejárta a területet, felderítette a vízmegtartásra alkalmas beavatkozási pontokat, és személyesen egyeztetett a tulajdonosokkal. A kezdeteknél igyekeztek az alacsony kockázatú, könnyen megvalósítható helyszínekre koncentrálni, ami segítette a bizalomépítést.
A beavatkozások többsége gazdálkodók magántulajdonára vagy bérelt földjére került, és a lehető legjobban alkalmazkodik a gazdálkodási gyakorlatukhoz. Mivel így a földhasználóknak kára nem keletkezett, kártalanítást vagy pénzügyi ösztönzőt sem kellett alkalmazni meggyőzésükre. A beavatkozási pontokat a gazdálkodók maguk választják ki és ajánlják fel, valamint részt vesznek a kivitelezésben is. A munkálatokat, az építést mindenképp helyben tartják: ha nem a gazdálkodó végzi, akkor helyi vállalkozók és önkéntes csoportok kapacitásaira alapoznak. Ennek a megközelítésnek köszönhetően a költségek sem szállnak el, egy-egy létesítmény néha csak 80-100, máskor néhány száz vagy ezer angol fontba került. Jellemző, hogy az egyeztetések több időt és pénzt igényelnek, mint a több száz apró beavatkozás kivitelezése. Filozófiájuk az, hogy a természetre alapozó árvízkezelés nem egy egyszeri projekt, hanem egy területkezelési módszer. Látogatásunkkor is hangsúlyozták, hogy a természetes árvízkezelés egyik alapelve, hogy sok kis lépést kell megtenni, amelyeknek a hatása összeadódva mérsékli az árvízkockázatot, nem pedig kevés nagyot. Ez a módszer a gyakran visszatérő, kisebb árvizek kezelésére alkalmas.
Az elmúlt években a referens vezetésével több, mint 750 kisléptékű természetre alapozó vízvisszatartó beavatkozást alakítottak ki a Frome folyó felső vízgyűjtőjén. Előzetes eredmények szerint ez a több száz helyi vízmegtartó megoldás akár 1 méterrel is csökkenteni tudja az árvízszintet a kulcsfontosságú helyeken.
Példák a vízmegtartó beavatkozásokra
A Természetes árvízkezelés a Stroud-völgyekben című kisfilmben a beavatkozások kivitelezésének módja ismerhető meg, szintén magyar felirattal: https://www.youtube.com/watch?v=HaQdWEnZOWw
A második napon élőben is megtekintettünk néhányat a gyönyörű erdők és mezők között megbúvó beavatkozások közül. Ezeket teljesen természetes, félig természetes és épített kategóriákba osztják.
A beavatkozásoknak 3 konkrét célja van:
- a lefolyás lelassítása növényzettel és más akadályokkal,
- a talajba való beszivárogtatás és a növényzet általi párologtatás útján az összegyülekező mennyiség csökkentése, és végül
- a víz átmeneti tározása az árvízcsúcs ellaposítása érdekében.
Vízmosáskötés, árokelzárás © Kerpely Klára
Első helyszínünkön nem vízfolyást érintő beavatkozásokat láttunk. Egy kaszált és legeltetett dombok közt, több ponton alacsony, füvesített földsáncokat építettek, amelyek mögött megállhat a csapadék néhány napra. Ezen kívül, egy keskeny, meredek völgyet kivontak a legeltetés alól, hogy vissza tudjon erdősödni és a kialakuló dús növényzet lelassítsa és felszívja a korábban gyorsan lerohanó esővizet. Kissé távolabb jobbára már beteg vagy kidőlt fákat használtak fel egy száraz vízmosás eltömedékelésére. Mindezzel mérsékelni tudják az eróziót és lassítják a víz összegyülekezését.
Ahol patakmederbe helyeztek el akadályt, ott ügyeltek rá, hogy kisvízkor a rönkök alatt zavartalanul el tudjon folyni a patak, nagyvízkor azonban visszatorlassza és kiléptesse a vizet a mederből az erdőbe vagy a kaszálóra. A rönköket sokszor csak saját súlyuk tartja, míg máskor 1,2 méter hosszú acélcölöpökkel rögzítették őket.
Természetes rönkakadály (© Farkas Viktor Mátyás) és rögzített rönkgát (© Tóth Edit)
Egy másik helyszínen egy korábban kialakított mély, egyenes árkot a vízvisszatartás érdekében egy néhány száz méteres szakaszon teljesen betemettek. Az időszakos vízfolyás most nem árokban, hanem a völgytalpon kanyarogva, lelassulva folyik, közben pedig egy része elszivárog a talajba.
Randwick falu mellett pedig egy legelőn kialakított alacsony földtöltésekkel tartják vissza és szivárogtatják el a vizet, hogy a falut megóvják az árvíztől.
Járulékos hasznok
Az árvízbiztonság növekedése mellett a legfontosabb járulékos hasznai a közösségépítéssel és a természetvédelemmel kapcsolatosak. A földsáncok, faágtorlaszok száraz vízmosásokban, valamint a patak menti erdősítések jelentősen csökkentik a vízfolyások hordalékterhelését, ezzel javítják a vízminőséget. A rönkgátak pedig új mikro-élőhelyeket hoznak létre: egyrészt kialakulnak a dombvidéki patakok különböző adottságú élőhelyei, a sebes folyású kis zubogók és mögöttük kialakuló apró medencék. Másrészt a holtfa maga is élőhelyet nyújt gerincteleneknek, gombáknak, moháknak, páfrányoknak, végül pedig a kivágott fák helyén keletkező lékekben új növényfajok is esélyt kapnak, növelve a növényzet gazdagságát.
Fontos még a széleskörű társadalmi egység, ami a helybéliek és az érintett szervezetek között jött létre a projekt során, és ami nagymértékben segítette a megvalósulást. A látogatások alkalmával volt szerencsénk erről személyesen is beszélgetni a területek tulajdonosaival, bérlőivel, gazdálkodóival, akik megosztották tapasztalataikat és jövőbeni terveiket.
Reméljük, hogy a külföldi jó példák megismerésével és bemutatásával elő tudjuk segíteni, hogy itthon is erősödjék az érintettek közti együttműködés és terjedni kezdjenek ezek a természetes megoldások.
A tanulmányúton az alábbi szervezetek képviselői vettek részt a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt részéről:
Agrárminisztérium Erdőkért felelős Államtitkárság
Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
Bátya Község Önkormányzata
Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda
Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság
Drágszél Község Önkormányzata
Dusnok Község Önkormányzata
Galgagyörk Község Önkormányzat
Klímabarát Települések Szövetsége
Kosd Község Önkormányzata
Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Magyar Mérnöki Kamara
Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar
Nyugat Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft.
Országos Vízügyi Főigazgatóság
Penc Község Önkormányzata
Pest Megyei Kormányhivatal (Természetvédelmi Hatóság)
Püspökszilágy Község Önkormányzata
Soproni Egyetem
Vácduka Község Önkormányzata
Váckisújfalu Község Önkormányzata
Veta-H Bt. (tolmács)
WWF Magyarország Alapítvány
Készítette: Tóth Edit és Kerpely Klára, WWF Magyarország Alapítvány
