NBS4LOCAL – „Természetalapú megoldások alkalmazása a helyi önkormányzatok éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javítása érdekében”
Az NBS4LOCAL projekt az Interreg Europe program keretében valósul meg, és célja, hogy a projektpartnerek a helyi és regionális szakpolitikai eszközöket olyan módon fejlesszék, hogy a természetalapú megoldások (nature-based solutions – NbS) előtérbe kerüljenek. A projektben résztvevő hat ország nemzeti és regionális szintű intézményei – Magyarország mellett Belgium, Finnország, Horvátország, Lengyelország és Spanyolország képviseletében – 2023. márciusa óta töretlenül dolgoznak a természetalapú megoldások támogatásán. Magyar részről a projektet vezető partner a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati Államtitkársága, míg a Nemzeti Fejlesztési Központot az Emberi Erőforrás, Közlekedési, Környezeti és Energiahatékonysági Fejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Főigazgatóság képviseli, hiszen a fejlesztésre szánt hazai szakpolitikai eszköz a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz). A partnerséget metodológiai és szaktanácsadói szempontból pedig a BURST Nonprofit Kft. támogatja. Emellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a projekt köré szerveződött érdekelti csoport aktív részvételét, szakmai támogatását a projekt eredménytermékei kapcsán. 2026 márciusával véget ért a projekt központi, szakmai megvalósításra összpontosító szakasza. A partnerek legfőbb feladata a szakpolitikai fejlesztés megvalósítása volt, amely Magyarországon sikeresen megtörtént a KEHOP Plusz-2.2.1-25 azonosító számú „Zöld-kék infrastruktúra fejlesztések településeken (ERFA)” című felhívás (ZKI) megjelenésével.
A tudáscsere folyamata
Mit jelent a szakpolitikai fejlesztés az Interreg Europe programban?
Az Interreg Europe regionális alapú, szakpolitikai támogatási program. Célja, hogy a hat tematikus témán belül – amelyből az NBS4LOCAL projekt a ”Zöldebb Európa” célkitűzést erősíti – minden résztvevő régió sikeres szakpolitikai támogató lépést tegyen a projekt végéig.A szakpolitikai támogató lépés alapjai azok a jó gyakorlatok, amelyeket minden régióban, esetünkben pedig nemzeti szinten gyűjtenek össze a partnerek a projektmegvalósítás kezdetén. A tudáscsere alapját képező jó gyakorlatok megismerése után minden régiónak ki kell választania azokat a megoldásokat, amelyek bizonyos elemei várhatóan sikeresen átemelhetőek szakpolitikai fejlesztés céljából. A mélyebb megismerést tanulmányutak segítik. Magyarországon a fejleszteni kívánt szakpolitikai eszköz nemzeti szintű: a KEHOP Plusz. A szakpolitikai eszköz a települések vízgazdálkodással kapcsolatos problémáinak – például az árvíz-, és belvízproblémák, aszályok, erózió, felszíni és felszínalatti vizek mennyiségi és minőségi állapotromlása – természet-alapú megoldásokkal való enyhítésére nyújt támogatást.
A jó gyakorlatok
A régiók közötti tudáscsere első lépése olyan jó gyakorlatok összegyűjtése volt, amelyek a természetalapú megoldások sikeres, és más partnerek számára átvehető és alkalmazható példáját mutatják. Magyarországról összesen 8 db jó gyakorlatot gyűjtöttünk, amelyeket a külföldi partnerekkel is megosztottunk, és több esetben inspirációként szolgáltak számukra.
- Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz lefolyáslassítással és vízvisszatartással az árvízvédelem érdekében
A LIFE-MICACC projekt egyik pilot helyszíne Püspökszilágy volt, ahol a villámárvizek komoly problémát jelentettek. A cél a költséghatékony, helyi erőforrásokra épülő természetes vízvisszatartó megoldások kialakítása volt. A település fölötti vízgyűjtőn víz- és hordalékvisszatartással, a település alatt pedig egy oldalirányú tározóval csökkentették az árvízkockázatot, miközben a vizet a szárazabb időszakokra is megőrizték. Emellett hét fa hordalékfogó rönkgát épült, amelyek kisvíz idején átengedik a patakot, nagyvíz esetén viszont visszatartják a hordalékot és lassítják a lefolyást, az infrastruktúrában keletkező károk megelőzése érdekében. Példaértékű a kisléptékű beavatkozások mellé kiépített átfogó monitoringrendszer is.
Az Önkormányzati Pályázati Program a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében valósult meg: az önkormányzatok kisebb léptékű, innovatív természetes vízvisszatartó beavatkozások megvalósítására pályázhattak, amelyek helyi szinten járulnak hozzá az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és szemléletformáláshoz. Az összesen 100 000 EUR vissza nem térítendő támogatás (kb. 1 800–9 000 EUR/projekt) összesen 14 db saját ötleten alapuló projektet segített, például esővízgyűjtők beszerzését, fásítást, esőkertek és magaságyások kialakítását, valamint villámárvizek elleni természetes megoldásokat támogatott. A pályázatokat szakértői bizottság értékelte.
Magyarországon a természetalapú megoldásokhoz (NbS) kapcsolódó szakmai, műszaki és pénzügyi tudás még korlátozottan elérhető. A TeAM Hub (HORIZON NetworkNature) célja, hogy fórumot biztosítson a hazai és nemzetközi tapasztalatok megosztására, valamint elősegítse a kormányzati, önkormányzati, szakmai és civil szereplők együttműködését az NbS szélesebb körű alkalmazása érdekében. A Hub tudásmegosztást végez (honlap és közösségi média felületeken), rendszeres szakmai egyeztetéseket szervez, és támogatja közös projektötletek és pályázatok előkészítését. Koordinátora a BURST Nonprofit Kft.
A többlépcsős projekt első része Magyarország ökoszisztéma-térképének elkészítése volt (KEHOP-4.3.0 NÖSZTÉP), amely a MePAR felszínborítási rétegére és további adatbázisokra (pl. Copernicus, Országos Erdőállomány Adattár, távérzékelési adatok) épült. Az egységes, 20 méteres raszteres rendszerben létrehozott adatállományból cellaszintű elemzésekkel készült el a háromszintű hierarchiába rendezett ökoszisztéma-térkép. A projekt második része a zöld infrastruktúra megőrzését és fejlesztését megalapozó stratégiai keretek kidolgozására irányult, amely magában foglalta az ökológiai állapotértékelést, a beavatkozási területek (megőrzés, helyreállítás, fejlesztés) kijelölését, a kockázati gócpontok azonosítását és a beavatkozások megvalósíthatóságának vizsgálatát.
Komárom-Esztergom Vármegyében 2016 óta működik az Éghajlatváltozási Platform (KEHOP-1.2.0), amelynek feladata a helyi képviselők, tisztségviselők és a lakosság ismereteinek bővítése, a vármegyei szintű tevékenységek összehangolása, a szakmai együttműködés hosszú távú biztosítása. A platform támogatja továbbá a vármegyei klímastratégia végrehajtását, többek között akciótervek készítésével, jó gyakorlatok terjesztésével és szakmai konzultációval. A platformot létrehozó projekt lezárulta óta a vármegyei önkormányzat működteti a 31 fős platformot.
Ajkán a villámárvizek veszélyeztetik a belvárost és túlterhelik a csatornahálózatot, miközben a hőhullámok és aszályok is egyre súlyosabb problémát jelentenek, a leromlott szürke infrastruktúra felújítására pedig nem állt rendelkezésre elegendő forrás. A kialakult helyzet kezelésére, a Torna-patak mederrendezésének előkészítése valósult meg a KEHOP-2.1.3-15 felhívás keretében, a térség szennyvízcsatornázásának víziközmű és csapadékvíz elvezető rendszereinek, illetve vízbázisainak fejlesztésére irányuló tervezéssel, kiemelt figyelemmel az ökológiai szempontokra, a 2D árvízmodellezésre, a lakossági bevonásra és a monitoringra. Az előkészítés tapasztalatai beépültek a 2021–2027-es időszak ZKI felhívásának tervezésébe.
Az ’SRSP2020 Promoting green and blue municipal infrastructure’ döntéselőkészítő projekt keretében átfogó adatgyűjtés zajlott önkormányzatok, hatóságok és szakértők bevonásával, kérdőívek, interjúk és workshopok segítségével. A folyamatot az OECD (EU TSI, Technikai Segítségnyújtás Eszköz) koordinálta, a hazai KEHOP Plusz operatív program előkészítéseként, a hátralévő 2023–2027 közötti időszakban a természetalapú megoldások és zöld-kék infrastruktúra támogatására. A folyamat eredményeképpen felmérték az NbS megoldások alkalmazását alátámasztó kihívásokat, az elterjedését befolyásoló tényezőket, és szakmai alapot teremtettek a hatékony forrásfelhasználáshoz.
Az útmutató (Miniszterelnökség/KÖFOP) bemutatja a hatékony zöldinfrastruktúra-beavatkozások előkészítésének és megvalósításának folyamatát, amelyek reagálnak az aszály, villámárvíz, hősziget-hatás vagy légszennyezés kockázatára. A folyamat két fő szakaszból áll: stratégiai előkészítés (helyi kihívások azonosítása, szabályozási és finanszírozási keretek) és projektfejlesztés (tervezés, megvalósítás, fenntartás, monitoring és tudásmegosztás). Az útmutató elsősorban önkormányzatok számára készült, és értékelési, valamint együttműködési szempontokat is meghatároz.
A tanulmányút
A tanulmányutak célja, hogy a partnerek helyi szakértőktől szerezzenek bővebb információt az őket szakpolitikai fejlesztés céljából érdeklő jó gyakorlatokkal kapcsolatban. A magyar tanulmányút 2025. március 25-26-án került megrendezésre, a nyolc projektpartner közül négy külföldi és három hazai résztvevő jelenlétével. Szervezése a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium koordinációjával és a Nemzeti Fejlesztési Központ szakmai támogatásával valósult meg. A tanulmányút első napjának házigazdája, Püspökszilágy Község Önkormányzata volt. A délelőtti szekcióban négy hazai jó gyakorlat került bemutatásra, a szakértők előadásai keretében. A nap második felében pedig terepbejárás során ismerhették meg a külföldi partnerek a LIFE MICACC és a LIFE LOGOS 4 WATERS projektek keretében készült beavatkozásokat, többek között a beltéri bemutató termet és a tanösvényt, valamint a természetes vízmegtartó megoldásokkal elért eredményeket.
A második napon Csömör Nagyközség Önkormányzatának és a helyi szakértőknek köszönhetően a partnerség számos természetalapú megoldást ismerhetett meg. A fő állomások az Ökopark, a csömöri horgásztó, valamint egy természetvédelmi terület helyreállított patakmederrel, gátakkal és az Öregtóval.
A szakpolitikai fejlesztés
Az átvett jó gyakorlatok
Kék szerződés (Blue Deal, Flanders)
A legfőbb jó gyakorlat, amelyet tanulmányút keretében és számos egyeztetés folyamán ismert meg közelebbről a magyar szakmai csapat, a belgiumi Flandria régió kék szerződése (Blue Deal). Flandria Európa egyik leginkább vízhiánnyal és aszállyal veszélyeztetett régiója. A kék szerződés a flamand kormány több mint 70 intézkedést tartalmazó kezdeményezése, amely a fenntartható vízhasználatra, a vizes élőhelyek helyreállítására és a természetalapú, zöld-kék megoldások alkalmazására épül. Célja a zöld-kék infrastruktúra fejlesztése, a vízmegtartás és beszivárogtatás növelése, a városok zöldítése és burkolatbontása, valamint a jogszabályi és finanszírozási környezet javítása. A program a vízrendszerek éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének erősítésére törekszik a vízkészletek növelésével és a fenntartható, körforgásos vízhasználat előmozdításával, hosszú távú, strukturális megoldásokra fókuszálva. A Blue Deal egyik legkomolyabb hozadéka a magyar partnerek számára a Nemzeti Fejlesztési Központ által – az érintettek széleskörű bevonásával és folyamatos tájékoztatása mellett – létrehozott pilot jellegű „Zöld-kék infrastruktúra fejlesztések településeken (ERFA)” felhívásban alkalmazandó tervzsűri intézménye. Bár a fogalom korábban már más felhívásokkal összefüggésben is megjelent, azonban jelen szakpolitikai eszköz kialakítása során teljesen más funkciót és minőséget kapott. Ez a többletfunkció hivatott biztosítani a projektek szakmaiságát. A tervzsűri véleménye a pályázati dokumentáció kötelező melléklete, valamint a benne megfogalmazott – és a pályázó által figyelembe vett – kritikus szempontok száma után járó pontok alapján befolyásolja a pályázaton való sikeres részvétel esélyeit is.
Egyéb, a felhívásba is beépült jó gyakorlati elemek
A flamand Folyó Szerződés (River Contract) erősen támogatja egy adott vízfolyás mentén élő közösségek összefogását, ez a ZKI felhívásban egyrészt a konzorciumi forma lehetőségével, másrészt a vízgyűjtőszemlélet – többletpontok odaítélése által történő – előnyben részesítésével jelenik meg. Szintén a flamand gyakorlatból került a felhívásba a kötelező monitoring és az ökológiai szemléletű menedzsment, területkezelés előírása. A számi ’SnowChange Cooperatív’ folyó-helyreállításai az alulról-felfelé történő projektfejlesztéssel kezelték sikeresen az eltolódó ökológiai alapvonal szindróma hatásait. A ZKI felhívás a NEB (Új Európai Bauhaus) partnerségi elvének, a közösségi tervezésnek és a minél teljesebb érdekelti kör első pillanattól történő bevonásának ösztönzésével igyekszik ezt megvalósítani. Alicante régió a súlyos vízhiányt nagy léptékű használt víz újrahasznosítással kezeli. Nálunk ennek mintájára, a fokozottan aszályos tájainkra tekintettel, bekerült a felhívásba a tisztított szennyvíz és a strandfürdők használt termálvizének felhasználási/újrahasznosítási lehetősége. A lengyel Kárpátalja Régió erdészetei több EU-s támogatáspolitikai cikluson keresztül fektettek több millió eurós támogatást az erdészeti területeken kisléptékű, természet-alapú vízmegtartási beavatkozásokba, összességében igen jelentős hatást érve el, így a ZKI felhívásban a települések feletti agrár- és erdészeti területek is bevonhatóak lettek a problémák hatékony kezelésébe. A horvát Pula város szemléletének fejlődése a pontszerű fejlesztésektől, a hálózatos zöldinfrastruktúrán át, a lefolyási modellel támogatott, vízgyűjtő szintű tervezésig mintát adott a pályázatok pontszámmal való értékeléséhez. A flamand kollégák egy az IUCN globális NbS sztenderdről szóló cikke segített minket az igen sokféle, egyedi ZKI beruházás kötelező ökológiai állapotjavulása kritérium meghatározásában. A fenti kicsit száraz szakpolitikai elvek mellett a nemzetközi partnerekkel együtt csodálkoztunk rá olyan közös alapvetésekre, mint: az egészséges állapotú természet rendetlen; a leghatékonyabb természet-alapú megoldás maga a természet; a szúnyogokat szeretik a denevérek; a ’temessétek az árkokat’ elv Finnország lecsapolt erdeitől a flamand tőzeglápokon át a magyar agrár tájig mindenütt érvényes; néha a kevesebb több vagy egyszerűen csak a semmittevés a hatékonyabb.
A „Zöld-kék infrastruktúra fejlesztések településeken (ERFA)” felhívás
A KEHOP Plusz keretében 2025. október 29-én jelent meg a „Zöld-kék infrastruktúra fejlesztések településeken” című felhívás (ZKI), amelyre a támogatási kérelmek beadása 2026. január 12-én megkezdődhetett. A felhívás célja a településeken jelentkező, a környezettel, éghajlattal, időjárással, vagy egyéb körülményekkel kapcsolatos, a klímaváltozás által súlyosbított vízgazdálkodási problémák megoldása, ezáltal az okozott károk mérséklése, megszüntetése zöldinfrastruktúra fejlesztésekkel, természetalapú megoldások alkalmazásával, valamint az ezekhez kapcsolódó nem beruházási jellegű tevékenységekkel.
Kapcsolódó szakmai téma és események
Vármegyei képzési és szemléletformálási napok
Az NBS4LOCAL projekt kiemelt figyelmet fordít a természetalapú megoldások tervezésére és finanszírozására. A témában képzési anyag készült a BURST Nonprofit Kft. jóvoltából. A képzési anyag mellé szerkeszthető diasorok is készültek, amelyek az NBS4LOCAL projekt hivatalos könyvtárából egy kattintással letölthetőek angol nyelven, míg a magyar fordítás is hamarosan várható.
A képzési anyag két vármegyei eseményen bemutatásra került. Az első rendezvényt Tatabányán, a Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzatnál tartottuk 2025. február 20-án, a második rendezvényt pedig Nyíregyházán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzatnál 2025. február 27-én. Az eseményeket azonos céllal, vagyis a szemléletformálás és a kapacitásépítés érdekében rendezte meg a két vármegyei önkormányzat, melyek az NBS4LOCAL projekt érdekelti csoportjának tagjaként támogatják a szakmai megvalósítást.
Következő lépések
Készülő eredménytermékeink
A természetalapú megoldások tervezése és finanszírozása kapcsán a Nemzeti Fejlesztési Központ készít átfogó anyagot, amely bemutatja a különböző finanszírozási formákat, ezek előnyeit és hátrányait, valamint a projektpartnerek által összegyűjtött tudást is szintetizálja. A dokumentum tervezetten 2026 folyamán véglegesítésre és megosztásra kerül a partnerekkel, valamint magyar nyelven a szélesebb körű érdekelti csoporttal is.A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium pedig egy gyakorlati szakpolitikai útmutató készítésén dolgozik, melynek célja, hogy szakmai segítséget nyújtson a nemzeti, regionális és helyi döntéshozók részére, a természetalapú megoldások támogatása kapcsán, kifejezetten a helyi önkormányzatokat tartva szem előtt. Emellett számos döntéstámogató sablonnal segíti elő az NbS szélesebb körű alkalmazását. Véglegesítése 2026 első felében várható, ezt követően pedig magyar nyelven is elérhető lesz.
A projekt elkészült eredménytermékei elérhetők a projekt folyamatosan frissülő hivatalos könyvtárában.
A szakpolitikai fejlesztés hatásainak megfigyelése
A projekt szakmai megvalósítása 2026. február 28-án fejeződött be, ezzel együtt szükséges volt az érintett régiókban történő szakpolitikai fejlesztések sikeres lezárása is. A projekt azonban még nem ér véget, hiszen a hároméves központi szakaszt egy év monitoring időszak követi. A monitoring időszak fő célja, hogy a résztvevő hat régióban felmérjük a szakpolitikai fejlesztés hatásait. Az adatgyűjtés összpontosítani fog a területi kiterjedésre és járulékos fejlesztésekre, miközben a kvalitatív tényezőket, pl. a bevont intézmények számát is figyelembe vesszük. A monitoring rendszer felépítésén a Nemzeti Fejlesztési Központ dolgozik, míg a rendszer koordinációjáért a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium felel.
A projektmegvalósítás az egyéves monitoring szakasz végével, 2027. február 28-án zárul, amelyet egy háromhónapos projektzáró időszak követ majd.
Az NBS4LOCAL projekt közösségi média elérhetőségei:
A projekt Facebook oldala: https://www.facebook.com/p/NbS4Local-Interreg-Europe-project-100094393698757/
A projekt LinkedIn oldala: https://hu.linkedin.com/company/nbs4local-interreg-europe-project
Szerzők: Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, Önkormányzati Projektkoordinációs Főosztály; Nemzeti Fejlesztési Központ, Emberi Erőforrás, Közlekedési, Környezeti és Energiahatékonysági Fejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Főigazgatóság
