Intenzíven művelt agrártájban alkalmazott vízmegtartó megoldásokat ismerhettek meg hazai önkormányzatok és szakmai szervezetek munkatársai az Alsó-Rajna vidékén 2022. november 13. és 16. között megrendezett tanulmányúton. A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében megvalósuló nemzetközi tanulmányutak célja természet-alapú megoldások meglátogatása, tapasztalatcsere a látottakról és a jó gyakorlatok haza hozatala Magyarországra.
Strasbourgba éjszakai vonattal érkezett a csapat. Ezzel utazásunk ökológiai lábnyomát jelentősen csökkentettük, mivel a vonattal történő utazás átlagosan 14-szer kevesebb széndioxid-kibocsátással jár, mint a repülés.
Alsó-Rajna megye Magyarországhoz hasonlóan hatalmas mezőgazdasági átalakuláson ment át az elmúlt évtizedekben. A mezőgazdasági termelés növekedésével az extenzív állattartás visszaszorult, 1979 és 2000 között a legelők és kaszálók 44%-a eltűnt, a területeket szántóföldi művelésbe vonták. A szántók vízvisszatartó, vízmegtartó képessége elenyésző a gyepekéhez képest, kiváltképp akkor, amikor a talaj éppen fedetlen. Ez a folyamat a klímaváltozás hatására fokozódó intenzív csapadékesemények hatására növeli a talajeróziót és sárelöntéseket okoz a Strasbourg környéki településeken. Az elzászi Agrárkamara által elindított program megkezdésében a legerősebb motivációt az ilyen sárelöntések által az utakban és településeken okozott károk jelentették.
Házigazdáink, az Elzász-Moselle Vízügyi és Víziközmű Szövetség és az Elzászi Agrárkamara voltak. Míg előbbi a régió vízgazdálkodásáért és a projekt finanszírozásáért felel, utóbbi a mezőgazdasági termelők bevonását és tevékenységük összehangolását végzi a sárelöntések megelőzése érdekében.
A talajeróziót és lefolyást ún. szelíd beavatkozásokkal fékezik meg: élő és holt mezsgyék és sövények telepítésével a lejtős szántókon, gyepsávokkal, a vízgyűjtő szintjén összehangoltan alkalmazott sávos vetésforgóval, vagy épp forgatás nélküli talajműveléssel.
A tapasztalatok azt mutatták, hogy a különböző megoldások másban és másban hatékonyak: a gyepes sávok a víz beszivárogtatását segítik leginkább elő, míg a rőzsefonatos ’holt’, és sűrűn ültetett ’élő’ cserjés mezsgyék a hordalék visszatartására alkalmasabbak. Ebből kifolyólag a helyi szakemberek a különböző megoldások kombinált használatát javasolták.
A gazdák a területükön végrehajtott beavatkozásokért cserébe megszabott szabályok és keretek szerint kompenzációban részesülnek. Ezen felül a gazdálkodók tisztában vannak a beavatkozások okával, védelmi funkcióival, illetve hasznosságukkal a helyi közösségek számára, ami egy másik fontos motivációs tényező.
Vizesélőhelyek és korábban szabályozott vízfolyások helyreállítását is célul tűzte ki az Elzász-Moselle Vízügyi és Víziközmű Szövetség, ennek keretében több kisvízfolyás – a Souffel patak és mellékágai – ökológiai rehabilitációját és mellettük az egykori ártéren elöntésre alkalmas gyep kialakítását végezték el.
A tanulmányút második szakmai napján a Rajnát déli irányban követve a Petite Camargue Alsacienne Természetvédelmi Területre érkezett a csapat. Ez a természetvédelmi terület korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területek rehablitációjával és vizesélőhelyekké alakításával jött létre. Mostanra erdők, tavak, nádasok szövevénye alkotja, ahová a környék városaiból kikapcsolódni járnak az emberek. Ugyanakkor a terület a Rajna vizének a visszatartását is szolgálja.
A legnagyobb élőhely-rehabilitációs projekt a Petite Camargue Alsacienne Természetvédelmi Területen a Rajna egykori szigetének és mellékágának helyreállítása. Ez az egykori Rajna mellékág egy olyan területen húzódik, melyet korábban részben egy erdő, részben egy 40 éven keresztül szántóföldi művelés alatt álló terület övezett. Helyreállítása 8 km hosszan történt, mellyel 7 m3/másodperc vízhozamot tudnak bevezetni a kiságba.
A magyar csoportnak Philippe Knibiely, a Természetvédelmi Terület igazgatója és Léa Merckling, természetvédelmi referens elmondták, hogy a helyreállítás során a tervezők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy minél több, a Rajnára jellemző medermorfológiai elemet és élőhelyet alakítsanak ki: ívóhelyet lazacféléknek és más sebes vízfolyást kedvelő halaknak, lefűződött holtágakat és mellékágakat a vízfolyás mellett. Az ártéren pedig mozaikos élőhelyeket alakítottak ki, amelyeket különböző fajokkal extenzíven legeltetnek. Különösen érdekes, hogy elsősorban egy olyan lófajta legelészik ezeken a réteken, amely kifejezetten szereti a szabad tartást, életmódja közel áll vad őseiéhez. Emiatt a közönség csak a területen kívül elhelyezett kilátókról gyönyörködhet a táj és az állatok látványában. Az extenzív legeltetés élőhelyekre gyakorolt hatását a Báseli Egyetem magyar kutatója, Lovász Lilla végzi.
A bemutató végén megtudhattuk azt is, hogy már itt is szembe kell nézniük a klímaváltozás negatív hatásaival. A vizesélőhelyek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását egy olyan LIFE projekt keretében igyekeznek elősegíteni, amely Franciaország több nemzeti parkjának az együttműködésével a természeti értékek védelmének útjait keresi a változó éghajlati feltételek közt.
Reméljük, hogy a külföldi jó példák megismerésével és bemutatásával elő tudjuk segíteni, hogy itthon is erősödjön az érintettek közötti együttműködés és felgyorsuljon a természetes vízmegtartó megoldások ismertségének elterjedése.
A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében megrendezett tanulmányúton az alábbi szervezetek képviselői vettek részt:
- Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
- Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal/Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
- Bátya Község Önkormányzata
- Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda
- Drágszél Község Önkormányzata
- Dusnok Község Önkormányzata
- Galgagyörk Község Önkormányzat
- Kisnémedi Önkormányzat
- Kosd Község Önkormányzat
- Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
- Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE)
- Magyar Mérnöki Kamara, Vízgazdálkodási Tagozat
- Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
- Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar
- Országos Vízügyi Főigazgatóság
- Penc Község Önkormányzata
- Pest Megyei Kormányhivatal/Környezetvédelmi, Természetvédelmi- és Hulladékgazdálkodási Főosztály
- Pest Megyei Kormányhivatal/Növény- és Talajvédelmi Osztály
- Püspökhatvan Község Önkormányzata
- Püspökszilágy Község Önkormányzata
- Vácduka Község Önkormányzata
- Vácdukáért Alapítvány
- Váckisújfalu Község Önkormányzata
- WWF Magyarország
- Zongorhát Kft.
Készítette: Deák Nikolett és Kerpely Klára, WWF Magyarország Alapítvány
