Projektünkben számos szemléletformálási vállalást tettünk a természetes vízvisszatartó megoldások alkalmazásának minél szélesebb körű népszerűsítése, illetve a vízhez való hozzáállás megváltoztatása és annak alkalmazkodásban betöltött szerepének megismertetése érdekében. A lakossági szemléletformálás alapjául egy országos reprezentatív kutatás szolgál, mely segítségével megállapítható a lakosság hozzáállása az általunk vizsgált témákhoz. A kutatás eredményeit felhasználjuk a kommunikációs stratégiánk megalkotásához és a lakossági kampányok tervezéséhez.
A kiértékelés alapján a lakosság jelentős érdeklődést mutat mind a klímaváltozás lehetséges következményeit illetően, mind pedig az arra történő felkészülés terén, ugyanakkor tájékozottsága korántsem kielégítő. A vízhiány (várhatóan egyre gyakoribbá váló) problémáját jelenleg kevesebben észlelik, de a válaszadók nagy része került már kapcsolatba vízhez köthető káreseménnyel. A természetes vízmegtartó megoldásokról a lakosság 29%-a hallott, melyek közül a csapadékvíz gyűjtése, a zöld területek növelése és a folyók vizének szabályozott kivezetése, illetve az árterek, holtágak helyreállítása a legismertebbek.
A beérkezett válaszok alapján az eredmények részletesen:
KLÍMAVÁLTOZÁS
- A klímaváltozást a válaszadók többsége (79%) olyan problémának tartja, amely jelentős változásokat hoz saját életében – igaz, inkább csak az élet bizonyos területeit illetően. Csak kevesen gondolják, hogy gyökeresen átalakítja az életüket.
- Az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás következményeire való felkészülést a lakosság több mint fele (60%) egyformán fontosnak tartja és elhanyagolható azok köre, akik szerint semmit sem szükséges tenni.
- A magyar lakosság a saját életére vonatkozóan a klímaváltozás legfőbb következményei között a fokozódó hőséget, a levegő minőségének romlását és az új betegségek elterjedését, illetve az egyre kiszámíthatatlanabb időjárást jelölte meg, míg az árvizeket vagy a klímamenekültek bevándorlását kevésbé sorolják a fenyegető veszélyek közé.
VÍZHEZ KÖTHETŐ KÁRESEMÉNYEK
- Konkrét, az elmúlt időszakban elszenvedett káresemények közül a viharkárt, hőség okozta egészségügyi problémákat és az aszályt sorolják leginkább a klímaváltozás hatási közé.
- A kutatás alapján megállapítható, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak személyes megtapasztalása erőteljesen lakóhely függő. Budapesten a vizsgált káresemények csak a lakosság 50%-nál jelentek meg, ez az arány a falusi lakosság körében 75%, regionálisan vizsgálva pedig az észak-magyarországi és a dunántúli régiók a leginkább érintettek.
- A válaszadóknak csupán kis hányada (12%) gondolja, hogy ezek a káresemények elkerülhetetlen meteorológiai jelenségek, 53% szerint célirányos beruházásokkal jelentős részük elkerülhető lenne, további 35% szerint pedig még az előnyünkre is fordíthatnánk ezeket az eseményeket.
- A lakosság kisebb hányada (40%) értesült csak arról, hogy bizonyos településeken vízhiánnyal, vízkorlátozással szembesülnek az emberek, személyes érintettségről pedig csupán 9% számolt be. A lakóhely szerinti különbségek itt is jelentősek; míg a falusi lakosság körében 13%-os az arány, addig a fővárosban élők körében mindössze 4%. Fontos ugyanakkor, hogy a személyesen érintett lakosok egyharmada (35%) esetében a vízhiány, vízkorlátozás komolyabb fennakadást okozott.
- Vízkárokkal és a vízhiánnyal kapcsolatos problémák megoldását elsősorban a mindenkori kormányzattól és a vízügyi hatóságoktól várja a lakosság, emellett komoly felelősséget tulajdonítanak a jelentős vízfelhasználással működő vállalkozásoknak és a vízszolgáltatóknak is. Mindeközben az egyéni felelősséget, illetve a civil szervezetek szerepét jelentősen alulértékelik.
CSAPADÉKVÍZ-KEZELÉS, ÖNTÖZÉS
- A vizsgált lakosság 69%-a kertes vagy kertkapcsolattal rendelkező háztartásban él. A kertet túlnyomó többségben virágnevelésre, növénytermesztésre használják, és a kerttel rendelkezők 75%-a rendszeresen öntözi is azt. 82% kútból, ivóvízzel vagy elkülönített öntözővízzel öntözi kertjét, míg 44% használ gyűjtött csapadékvizet.
- Aki nem használ gyűjtött csapadékvizet, leginkább a megfelelő eszközök hiányát (53%) említi, de indokként felmerülnek a tárolóban elszaporodó szúnyogok is (21%). Kisebb hányad nem tudja, hogyan lehetne hatékonyan megoldani, vagy egyszerűen nem szeretne bajlódni vele.
- A válaszokból megállapítható, hogy a lakosság jelentős része nem tudja, hogyan oldható meg hatékonyan a csapadékvíz begyűjtése és ennek kialakítása milyen anyagi erőforrásokat igényel. Aki nem használ csapadékvizet öntözésre, éppen ezért leginkább támogatást szeretne az eszközök beszerzéséhez (51%), de egyharmaduk (32%) bővebb információhoz szeretne hozzájutni. Elgondolkodtató, hogy 11% említi a túl olcsón elérhető vezetékes vizet, ami csökkenti a motivációt a csapadékgyűjtéssel történő „bajlódáshoz”.
TERMÉSZETES VÍZMEGTARTÓ MEGOLDÁSOK
- Természetes vízmegtartó megoldásokról a lakosság 29%-a hallott, melyek közül a csapadékvíz gyűjtése, a zöld területek növelése és a folyók vizének szabályozott kivezetése, illetve az árterek, holtágak helyreállítása a legismertebbek.
- A kerttel rendelkező háztartások közel 80%-a jelenleg is használ már valamilyen természetes vízmegtartó megoldást és további 8% szívesen használna ilyet. Az esővíz begyűjtésén kívül a legnépszerűbb megoldásoknak a természetes növénytakaró megőrzése vagy annak létrehozása, ill. a talajtakarás mutatkozik, míg a zöldtető egyelőre kevésbé tűnik vonzónak.
FELELŐSSÉGI KÖRÖK
- A válaszadók a mindenkori kormányzattól és az EU politikusaitól a zöldterületek növelését, a takarékos vízhasználat ösztönzését és a természetes vizes élőhelyek helyreállítását várják.
- Mindeközben legkevésbé a szántóföldeken történő nagy öntözéses beruházásokat, a csapadékvíz elvezető árkok építését és a szárazságtűrő haszonnövények termesztésére történő átállást támogatnák központi forrásokból.
A kutatás alapadatai:
- Országos, online reprezentatív kutatás
- Mintaméret: 1000 fő
- Célcsoport: 18-70 éves magyarországi lakosság
- A kérdőív összeállítását végezte: Curiocity Kft.
- A lekérdezést végezte: NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.
A kutatás 2021 decemberében zajlott, melynek keretében az aktuális helyzet megismerése volt a cél. A felmérés 2025-ben megismétlésre kerül, hogy a 4 éves projekt eredményeit, hatásait mérhetővé tegyük.
A felmérés összefoglalója a Dokumentumtárból letölthető.
