A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében 2023. április 27-én megrendezésre került a második nemzeti kapcsolatépítő látogatás, amelynek helyszíne Nagybajom volt. A találkozó alkalmával az EuroNatur Alapítvány támogatásával, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és Nagybajom Város Önkormányzatának együttműködésével 2022 novemberében befejeződött „Water for pasture, ponds for storks” című patak rehabilitációs projekt (HU-18-485-55) eredményeit ismerték meg a résztvevők és nyertek bepillantást a kivitelezés kihívásaiba, az azokra adott válaszokba és a projekt tapasztalataiba.
A rendezvényt Pirka Mátyás, Nagybajom Város polgármestere nyitotta meg, majd dr. Számadó Róza főosztályvezető asszony köszöntötte a résztvevőket a Belügyminisztérium Önkormányzati Helyettes Államtitkárságának képviseletében. Ezt követően Nyemcsok Tamás, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Somogy-Tolnai Tájegységének tájegységvezetője bemutatta a Boronka-patak megvalósult rehabilitációs projektjét. Az előadásában felelevenítette a terület tájtörténeti múltját, kiemelve, hogy már az I. katonai felméréstől kezdve (1780-as évek) vizenyős területek voltak jellemzőek a térségben. Fotók és helyszínrajzok, valamint a tervezett állapot térképének segítségével bemutatta a Boronka-patak megvalósult rehabilitációja előtti állapotát, a környező területeket, valamint a beavatkozások egyes lépéseit is szemléltette. A rendezvényen részt vett a tervező, Szalóczy László is. Nyemcsok Tamás hangsúlyozta, hogy a projekt sikeres megvalósítása széleskörű összefogás eredménye, amelyben nem csupán a Nemzeti Park Igazgatóság, a Város Önkormányzata és a tervező, hanem a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és magánszemélyek együttműködése is kiemelt fontosságú volt.
Pirka Mátyás polgármester úr köszöntője Nagybajom Város Önkormányzata rendezvénytermében (Fotó: Szenek Zoltán, OVF)
A projekt 2018-2022 között valósult meg 38 433 euróból a Balaton és a Dráva között megközelítőleg félúton elhelyezkedő Nagybajom város közigazgatási területén, a belterülettől nyugati irányban fekvő Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet déli részén. A projekt során a korábbi erősen szabályozott, kimélyült patakmedret több helyen is földtöltésekkel zárták el, ezzel elérve, hogy a víz a régi medrekbe és a Boronka-patakot szegélyező, úgynevezett anyagnyerő helyek felé haladjon. A beruházással az erősen szabályozott patakmeder „természetközelibb kialakításban”, a természetes folyásának megfelelően kanyarogva halad át a tájon. Mindez számokban is kifejezhető: a tervezési területen a szabályozások után mintegy 1,085 km-es patakhossz a rehabilitáció eredményeként 1,6 km-esre növekedett. A projekt eredményeként fokozható a vízvisszatartás, és az egyre szélsőségesebb csapadékeloszlás negatív hatásainak csökkentéséhez is hozzá lehet járulni. A területen korábban megtelepedett inváziós növényfajok kezelése és visszaszorítása is könnyebbé vált a patak-rehabilitációt követően, ezáltal a honos vegetáció védelme, megőrzése és természetes öntisztuló képessége is javul.
A Boronka-patak és a medret átszelő földtöltések (Drónfelvétel: Szenek Zoltán, OVF)
Egy földtöltés segítségével a Boronka-patak fő medréből egy régi mederbe halad a víz gazdag élővilágot kialakítva (Fotó: Szenek Zoltán, OVF)
Néhol csupán kisebb kotrásokra volt szükség, hogy a víz utat törjön magának (Fotó: Lapos Ágnes, Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonproft Kft.)
A projekt ismertetése után a fő beavatkozási helyszín megtekintése következett egy körülbelül 3 km-es gyalogtúra keretében. A bejárás során a tájegységvezető és a tervező kalauzolta a résztvevőket a Boronka-patak mentén, majd az egyes földtöltéseknél és mederátvágásoknál kisebb megállókat téve az adott helyszínen végzett tényleges beavatkozást és a már tapasztalt, valamint várható eredményeket ismertették. A túra során a résztvevőknek lehetőségük nyílt megvitatni a látottakat és hallottakat, melynek eredményeként élénk szakmai beszélgetés indult el a témában érintett szakterületek képviselői közt. A résztvevők különböző szakértelme mind más szemszögből világította meg a projektben megvalósult tevékenységeket, elért eredményeket. A klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése érdekében alkalmazott módszereket más és más szempontok szerint értékelték az erdész, geológus, vízgazdálkodási, klímavédelmi szakértők vagy épp a közigazgatásban, közgazdasági területeken jártas kollégák.
A második nemzeti kapcsolatépítő találkozón részvevők a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben (Fotó: Hugyecz Bettina, BM-ÖKI)
A projekt egyik legfontosabb tulajdonsága és a résztvevők visszajelzései alapján talán a legfontosabb tanulsága is egyben, hogy már kisléptékű, kevés munkaerő- és energiabefektetéssel is nagyon hatásos, a természet, a környezet sajátosságaihoz igazodó és viszonylag rövid idő alatt látványos eredményt lehet elérni. Mindez viszont lehetetlen a támogató környezet nélkül, legyen szó a tulajdonosi hozzájárulásról, a természetközeli gazdálkodásra való átállásról vagy éppen a vízgazdálkodási szemlélet és a természetvédelem kooperációjáról. A területen megfelelő adottságok voltak ahhoz, hogy kevés beruházással vissza lehessen állítani egy korábbi állapotot, vagy legalábbis annak lenyomatát a valóságban is lemodellezni. A projekt kitűnő példaként szolgál hasonló jellegű természetföldrajzi viszonyokkal rendelkező kisvízfolyásoknak és nagyobb léptékű rehabilitációs projektek tervezéséhez, megoldásaihoz is alapul szolgálhat.
Változatos vegetáció, vizes élőhely a beavatkozási területen egy gyepesedő földtöltés mentén (Fotó: Szenek Zoltán, OVF)
Vezetett gyalogtúra a projekt beavatkozási területén (Fotó: Hegyi Róbert, OVF)
A területről több drónfelvételes videó is készült, amelyeken a földtöltésekkel részlegesen elzárt meder, illetve az új medrekbe terelt víz által kialakított, üde vízfelületek és a környező tájhasználatok láthatóak. A nemzeti kapcsolatépítő során készült felvételt az alábbi linken (a videót Szenek Zoltán készítette, OVF), valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által a közelmúltban készített videót az alábbi linken (a videót Sztellik Endre készítette, DDNPI) tekinthetik meg. További fotók a második nemzeti kapcsolatépítő találkozóról a galériában érhetőek el.
A második nemzeti kapcsolatépítő találkozó „eredményei” a résztvevőktől beérkezett visszajelzések alapján (Készült BM-ÖKI által)
Az „Együttműködésben a klímatudatos vízgyűjtő-gazdálkodásért” című LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében összesen három hazai networking látogatásra kerül sor, amelynek első állomása 2022 augusztusában Kaszó volt, második alkalma pedig az előzőekben ismertetett nagybajomi projekt megismerése. A visszajelzések alapján a rendezvény nem csupán szakmailag volt hasznos a résztvevők számára, hanem lehetőség nyílt új kapcsolatok kiépítésére is, hiszen a találkozóra számos szakterület képviselője érkezett, akik között mind a helyszínen, mind a hazaúton tartalmas eszmecsere folyt.
