Természetes vízmegtartó megoldások (NWRMs)
Magyarország víznagyhatalom! – hangzik el sokszor. Azonban ez az állítás csak annyiban igaz, hogy nagy folyóinkon rengeteg víz érkezik be az országba, viszont ennek jelentős hányada távozik is a déli országhatárainkon. Így mára pontosabb lenne az a megfogalmazás, hogy Magyarország az elfolyó vizek országa.
Hazánk és a Kárpát-medence vízvesztő pozícióban van, és ha sürgősen nem változtatunk a vízgazdálkodási szokásainkon, annak beláthatatlan környezeti, társadalmi és gazdasági következményei lesznek. De nem csak a kiszáradás fenyegeti Magyarországot. A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban és egyre inkább kiszámíthatatlan módon jelentkeznek szélsőséges időjárási események is. Hol a túl sok víz (árvíz, villámárvíz, belvíz), hol a túl kevés víz (aszály) okoz problémát a településeken, ezekre pedig a legjobb megoldás a vízbő és a vízhiányos időszakok lehetőségek szerinti kiegyenlítése. Ez hogyan lehetséges fenntartható módon? A válasz a természetes vízmegtartó megoldások (angolul natural water retention measures, röviden NWRMs) alkalmazása, melyek a vízgyűjtő és települési szintű alkalmazkodás eszközeinek egyik fajtája.
Ezek olyan megoldások, melyek elsődleges célja a talajok és a vizesélőhelyek víztározó képességének növelése. Általában kis léptékűek, és a felszínen elérhető vizeket, úgymint a folyók, patakok vizét vagy a csapadékok utáni lefolyást tartják vissza, hogy aztán azt lassan, szabályozottan engedjék vissza a környezetbe, mellyel a kistáji vízkörforgások rehabilitációját érik el a vizek visszatartásával egy időben.
Mik azok a természetes vízmegtartó megoldások?
Olyan többfunkciós megoldások, melyek a vízkészletek védelmét és egyéb, vízzel kapcsolatos problémák megoldását szolgálják ökoszisztémák fenntartása és helyreállítása által önműködő, természetes folyamatokra alapozva.
Céljuk, hogy javítsák az élőhelyek, a talaj és a felszín alatti víztartó rétegek víztározó képességét, miközben javítják a vizek és a víztől függő ökoszisztémák állapotát. Kiterjesztik a zöldinfrastruktúra- hálózatot, javítják a vizek mennyiségi és minőségi állapotát, és csökkentik az aszályokkal, a hőhullámokkal és az áradásokkal szembeni sérülékenységet. Mindezt természetes folyamatokkal, az ún. ökoszisztéma-szolgáltatások erősítésével érik el. Ezen felül rengeteg járulékos előnyt biztosítanak, úgymint erózióvédelem, talajvédelem, természetes élőhelyek létrehozása és megőrzése, mikroklíma-szabályozás és rekreációs lehetőségek teremtése. Alkalmazásuk segíti a klímaváltozás megfékezését és a hatásaihoz való alkalmazkodást is.
Önmagukban ezek a megoldások nem új keletűek, korábban is széles körben alkalmazták őket, esetenként más néven. Ilyenek például a fenntartható csapadékvíz-kezelő rendszerek, a mezővédő erdősávok, a vizesélőhely-rekonstrukciók és a záportározók is. Az újdonságot az a felismerés jelenti, hogy e megoldások széles körben, jól tervezetten, több ponton alkalmazva sokkal komplexebb, táji szintű vagy akár országos hatás elérésére, így akár a költséges szürkeinfrastruktúra kiváltására vagy kiegészítésére is alkalmasak.
Legnagyobb előnyük abban rejlik, hogy elsődleges vízmegtartó funkción túl rengeteg egyéb járulékos hasznot nyújtanak a társadalom és a környezet számára, szemben például a szürkeinfrastruktúra-megoldásokkal, melyek általában egy feladatot látnak el hatékonyan, azonban járulékos hasznuk nincsen, sőt, esetenként más ágazatok számára újabb megoldandó feladatokat teremtenek. A természetes vízmegtartó megoldások további előnye, hogy nem csak vízügyi mérnökségek vagy építőipari vállalatok vehetnek részt a végrehajtásban, hanem a települések, a gazdálkodók és az üzleti vállalkozások is. Ilyen módon a természetes vízmegtartó megoldások a helyi érdekeltek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását is támogatják.
A természetes vízmegtartó megoldások jellemzői, járulékos előnyei
Kisléptékű
Jellemzően nem egy nagy beruházásról van szó, hanem inkább több kisebb, egymásra épülő fejlesztésről, mely komplex rendszerként jól tud működni.
Költséghatékony
A több kisebb beavatkozás kevesebbe kerül, így a hagyományos szürke infrastrukturális megoldásokhoz képest alacsonyabb a költségigénye ezeknek a fejlesztéseknek (megoldástól függően, de jellemzően 50 millió Ft alatt).
Természetközeli
Már a tervezés során figyelembe veszik az ökológiai szempontokat, a biológiai sokféleség megőrzését, az ember és természet közti harmónia fenntartása érdekében. A beton mellett jellemző a természetes - akár helyi - alapanyagokkal (pl. kő, kavics, fa) történő építkezés.
Zöldebb környezet
A „zöldebb” megoldás által a természet hamar visszafoglalja az érintett területet, a növény- és állatvilág még sokszínűbbé válik. Egy tározótó vizének párolgása pl. javítja a mikroklímát, táplálja a növényzetet, üde zöld környezetet biztosít.
Védelem a településnek
Számos esetben hozzájárul adott település védelméhez. Például egy dombvidéki település esetében kialakított lefolyáslassító rönkgát-rendszer komolyan támogatja a helyi szintű védekezést.
Vonzóbb településkép
Sok esetben olyan önkormányzati területnek adhatnak új értelmet, új hasznos funkciót, mely korábban használaton kívüli, elhanyagolt terület volt. Ezáltal egy ilyen beruházás a településképen is sokat tud javítani.
A természetes vízmegtartó megoldások típusai, alkalmazási területei
Az NWRM megoldások két fő csoportját szokás megkülönböztetni. Az egyik fő típust alkotják azok a megoldások, amelyek által az ökoszisztémák közvetlen módosítása érhető el, míg a másik fő típusban azon intézkedések sorolhatók, melyek a földhasználat és a vízgazdálkodás gyakorlatában történt alkalmazkodási és szemléletformáló tevékenységeket foglalják magukba. Az NWRM-eknek négy alkalmazási területét különböztetjük meg. Ezek a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, az épített környezet, valamint a hidromorfológia.
Jellegüknél fogva számos különféle NWRM megoldás létezik a világon. Az Európai Unió magyar részvétellel összeállított www.nwrm.eu honlapja az intézkedések négy fő osztálya szerint összesen 53 féle NWRM megoldást különböztet meg. A Bizottság által összeállított lista az NWRM intézkedések átfogó és széles körét mutatja be, azonban ez sem teljes körű.
Hazánkban megvalósult NWRM mintaprojektek
A Belügyminisztérium koordinálásában és kilenc társult partner részvételével 2017. szeptember 1-jén indult el „Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében” című LIFE-MICACC projekt, és 2021. november 30-án zárult. A projekt középpontjában egyrészt az önkormányzatok helyi alkalmazkodásban betöltött kulcsszerepe, másrészt a természetes vízmegtartás állt. A LIFE-MICACC projekt keretében az 5 hazai kistelepülés (Bátya, Püspökszilágy, Rákócziújfalu, Ruzsa, Tiszatarján) kijelölt beavatkozási területein kerültek megvalósításra különböző vízhez kapcsolódó klimatikus problémák kezelésére szolgáló különböző típusú természetes vízmegtartó megoldások.
