Síkvidéki minta-vízgyűjtő területen megvalósult természetalapú megoldások
A „víz érték” és a „víz a klímaalkalmazkodás kulcsa”!
A természetalapú vízvisszatartó zöld-kék infrastrukturális megoldások előnye, hogy elsődleges funkciójuk mellett számos további hasznot hajtanak. Ezek közül vannak, amik már egyetlen természetalapú vízvisszatartással létrejött vizesélőhely esetében is azonnal jelentkeznek. Ilyenek például a kikapcsolódást szolgáló (rekreációs) funkció, az esztétikai érték, a mikroklímára gyakorolt jó hatás (például: hűtés, párologtatás, talajmenti fagyok akadályozása), a vizesélőhelyként betöltött funkció és a biodiverzitásra gyakorolt pozitív hatás.
Vannak azonban további előnyök, amik csak akkor jelentkeznek, ha sok ilyen megoldás jön létre és „dolgozik együtt”, vagyis ha táji léptékben alakítunk ki teret a többletvizeknek. Ide értendő például a csapadékképző „mezoklimatikus” hatás. Izotópos vizsgálatok szerint Magyarországon a csapadék 16-41%-a Kárpát-medencei eredetű, vagyis az ország határain belül párolog el, és ott is hullik le. Ez a szám lehetne magasabb is. Minél több a párolgó vízfelület, annál több csapadék keletkezik a kis vízkörben, ami regionális léptékben képes enyhíteni akár az aszályt is. Ez az előny azonban csak nagyon áttételes ahhoz, hogy érezhető mértékben jelentkezzen, több beavatkozás szükséges.
A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt, az ilyen, táji szintű vízvisszatartás felé tette meg az első lépéseket a Kalocsai-Sárköz területén.
Síkvidéki minta-vízgyűjtő együttműködő önkormányzatai:
- Bátya
- Drágszél
- Dusnok
- Foktő
- Kalocsa
Holtágak rehabilitálása Bátyán és Drágszélen
A Kalocsai-Sárköz valaha a Duna főágával szerves kapcsolatban lévő mellékágak, holtágak, mocsarak és tavak vízrendszere volt. A terület mai képe a Duna fő árvízvédelmi vonalainak kiépítésével, majd az 1920-as és az 1930-as években a Duna-völgyi főcsatorna és a kapcsolódó belvízvédelmi csatornák létrejöttével alakult ki. Arra, hogy a terület egykor mélyártér volt, ma már csak a belvízzel veszélyeztetett mezőgazdasági területek, valamint a légifotókon és térképeken jól kivehető folyómeder maradványok tucatjai emlékeztetnek.
Az eltűnőben lévő egykori folyómedrek egyike, a 2 km hosszú Holt-Vajas éppen Bátya és Kalocsa határán ágazik ki a Sárközi-I. főcsatornából, egy másik, 3 km hosszúságú meder pedig Drágszél határában kanyarog keresztül az Árpás-csatorna és a Sárközi-III. főcsatorna közötti szántókon. A projektben ezeket a mellékágakat tettük újra képessé a vízrendszerben megjelenő többletvizek befogadására és visszatartására.
Bátyán a Holt-Vajas első, mintegy 400 méteres szakaszát kikotortuk, és vízvisszatartó műtárgyat építettünk, amely lehetővé tette a többletvíz biztonságos visszatartását. Drágszélen pedig szabályozható kapcsolatot alakítottunk ki a Sárközi-III. főcsatorna és a tőle eddig elzárt meder első 2 km-es, kb. 16 hektár nagyságú szakasza között, ahova a csatornában megjelenő többletvizek egy szabályozható zsilipen át folyhatnak majd be.
A rehabilitált, vízrendszerbe visszakapcsolt mellékágak egyszerre képesek mentesíteni a belvízelvezető csatornákat a többletvizektől, és visszatartani ezeket a vizeket a vízhiányos, aszályos időszakokra.
Holtág-rehabilitáció: A korábban levágott mellékágakat ismét bekapcsoltuk abba a vízrendszerbe, amely a Duna vizét öntözési céllal szállítja a térségbe. Ennek köszönhetően vízbőség idején a többletvíz a holtágban visszatartható, ami új élőhelyek kialakulását segíti elő, és hozzájárul az aszálykárok mérsékléséhez is.
Települési zöld-kék infrastruktúra Kalocsán és Foktőn
Sok mai vizesélőhely nem természetes eredetű, hanem mesterségesen kialakított. Ilyenek például a kubikgödrökben és az agyagnyerőhelyeken létrejött vizenyős-nádas területek, amelyek kitermelt agyagából egykor vályogházak, vagy éppen árvízvédelmi töltések épültek. Ezek gyakran a települések központjához közel találhatóak, és egyben vízvisszatartásra kitűnően alkalmas mélyfekvésű területek. Jó példák erre a Csorna-Foktői csatorna mentén Kalocsán, a ‘Gyümölcs-utcák’ végében és Foktő keleti végén, a Kossuth Lajos utca mentén fekvő területek.
Kalocsán a házak és a csatorna között található öt mélyedésben öt különböző beavatkozás növeli a területek esztétikai, rekreációs és edukációs értékét. Emellett kiépült a Csorna-Foktői csatornából történő vízbeeresztésre, így ha úgy adódik, a víz kiszivattyúzására is van lehetőség. Keletről indulva az első mélyedésben új tó és rekreációs terület, a másodikban egy nemesnyaras ültetvényből átalakított természetközeli ártéri erdőt idéző diverz élőhely jött létre. A három nyugati, már most is tóval rendelkező területek egyikében pedig egy erdei iskolai foglalkozások megtartására alkalmas pihenőhely és bemutatóközpont került kialakításra. A megvalósuló beavatkozások jó példái, hogy városi környezetben is kialakíthatók zöld-kék infrastrukturális elemek.
Zöld-kék infrastuktúra fejlesztés és tanösvény: Az alföldi településeken gyakori anyagnyerőhelyek a kék-zöld infrastruktúra részeivé tehetők, egyszerre használhatók csapadékvíz-tározásra, személetformálásra és rekreációra (városi parkként). A projektnek köszönhetően a kalocsai kubikgödrök vízpótlása is megoldhatóvá vált, a Sárköz I. főcsatorna vízrendszeréből a víztöbblet ide vezethető.
Foktőn egy nagy, 1,5 hektáros mélyfekvésű nádas területen került sor a meder természetközelivé alakítására, amiben megjelenik az állandó vízfelszín és a magasabb, de víztározásra még mindig alkalmas vízparti élőhely is. A település tervei között szerepel, hogy a belterületre hulló csapadékvizeket ebbe a tározóba vezesse. Ha ez a víz nem lenne elég a vizesélőhely fenntartására, a vízpótlást a Csorna-Foktői csatorna többletvizeiből egy szivattyú teszi lehetővé.
A zöld-kék infrastruktúra megoldások a természet folyamataira támaszkodva javítják a vízmegtartást és az élőhelyek állapotát, miközben olyan rugalmas, adaptálható módszereket kínálnak, amelyeket más területeken is könnyen alkalmazni lehet.
Többfunkciós zöld-kék közösségi terek bemutatása Dusnokon
Dusnokon már a projekt előtt is több olyan vízfelület volt, ami egyszerre üde színfoltja a településnek, és segít kiegyenlíteni a vízjárásban és csapadékban mutatkozó szélsőségeket, így védve a települést. Ilyen például a Bara-tó és szabadidőpark, ami a település központjában, egy mélyen fekvő részen helyezkedik el. A tó folyamatos vízfelszínt biztosít a kikapcsolódáshoz a park legmélyebb részén. Heves esőzésekkor azonban a tó kiárad a körülötte elterülő, nála magasabban fekvő, de még mindig a lakóházak szintje alatt húzódó szabadidőpark területére, így egyszerre tartja vissza a vizet, és védi a település belterületét az elöntéstől. Dusnokon az ilyen jellegű (és a projekt keretében is megvalósuló) vízvisszatartó jó gyakorlatok kerülnek bemutatásra egy településen belüli tanösvény keretében.
Helyi közösség bevonása a Vízgyűjtő Érdekegyeztető Fórumon keresztül
A projekt fontos célkitűzése volt az önkormányzatok klímaalkalmazkodásának fejlesztése és az integrált vízgazdálkodási megoldások demonstrációja és azok elterjesztése.
A beavatkozások helyszíneinek azonosítását részletes előkészítő és egyeztető munka előzte meg. Bátyán, Kalocsán és Foktőn a településvezetők és a LIFE LOGOS 4 WATERS projektben résztvevő szakértők közösen jelölték ki a szükséges beavatkozásokat. Dusnokon és Drágszélen pedig a vízgyűjtő településeinek vezetőin felül helyi gazdálkodók, civilek, vízügyi szakemberek alkotta Vízgyűjtő Érdekegyeztető Fórum azonosította a minden szereplő számára leginkább megfelelő vízvisszatartásra alkalmas helyeket, és szemléletformáló beavatkozásokat.
Nézd meg videóinkat, amelyekben a korábbi LIFE-MICACC projektünkben elkészült természetes vízmegtartó megoldásokat és azok működését mutatjuk be:
Öt falu, öt lépés a klímaválság kezelésére
Minden csepp számít! – Bátya – Vízmegtartás síkvidéken
Virtuális séta
A projekt keretében létrejött Virtuális sétán keresztül be is lehet járni a vízgyűjtő mintaterületeket, és közelről meg lehet tekinteni a természetalapú vízmegtartó megoldásokat és azok környezetét. Ha nincs lehetősége személyesen megtekinteni a beavatkozásokat, vegyen részt a virtuális sétán, és fedezze fel a helyszíneket saját tempóban.