A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében 2023. május 25. és június 15. között 7 helyszínen (Szeged, Tata, Visegrád, Keszthely, Miskolc, Szolnok és Szekszárd) az ország minden régióját érintve került megrendezésre az „Önkormányzatok klímaadaptációs lehetőségei helyi és regionális szinten” elnevezésű rendezvénysorozat, amelynek fő célja az volt, hogy a helyi és regionális szintű alkalmazkodás terén tájékoztatást nyújtson a hazai önkormányzatoknak a fenntartható vízgazdálkodásban és annak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban betöltött szerepéről és az önkormányzatok lehetőségeiről, illetve felhívja a figyelmet a projekt keretében meghirdetett Vízgyűjtő Pályázati Program nyújtotta lehetőségre.
A tatai rendezvény (2023. 05. 31.) megnyitóján dr. Dukai Miklós önkormányzati államtitkár úr köszöntötte a közönséget
A rendezvényeken elhangzott előadások változatosan, de mégis egymáshoz kapcsolódva, az aktualitásokat kiemelve és az adott helyszín vonatkozásában érintett jó gyakorlatot, példát is bemutatva kerültek felépítésre. A rendezvénysorozat egyes helyszínein Dr. Dukai Miklós önkormányzati államtitkár úr, Kivés Zoltán önkormányzati helyettes államtitkár úr és Hercig Zsuzsanna titkárságvezető asszony köszöntötték a résztvevőket a Belügyminisztérium Önkormányzati Államtitkárságának nevében. Majd első előadóként a WWF Magyarország Alapítvány szakértői (Kerpely Klára, Farkas Viktor Mátyás) mutatták be az ország aktuális helyzetét a klímaváltozás tükrében, felhívva a figyelmet a már meglévő, mindennapjainkat érintő kihívások súlyosságára és egyben egyfajta jövőképet, tendenciát is előrevetítve. A Klímabarát Települések Szövetségének elnöke, Kovács Lajos előadásában kiemelte, hogy bár számos problémával kell a településeknek szembenézniük és a klímaváltozás hatásai ellen tenniük, előremutató a sok pozitív és innovatív megoldási irány, amely a kezdetben még csak pilot szinten megvalósult, helyi esetekből szélesebb körben is elterjedve az ország sérülékenységének mértékét csökkentik. A Belügyminisztérium, Önkormányzati Koordinációs Iroda képviseletében a LIFE LOGOS 4 WATERS, valamint előzményeként kisebb áttekintéssel a LIFE-MICACC projekt került bemutatásra a hallgatóságnak a LOGOS projekt szakmai vezetője, dr. Szatzker Petra, illetve regionális koordinátora, Hugyecz Bettina Lilla által.
dr. Szatzker Petra, a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt szakmai vezetője ismerteti a projektet, illetve a korábbi, LIFE-MICACC projektet a keszthelyi (2023. 06. 06.) rendezvényen
A felvezető előadásokat a LOGOS projekt két demonstrációs vízgyűjtő területének bemutatása követte. Két minta vízgyűjtő terület partner önkormányzatának, Bátya és Püspökszilágy települések polgármesterei (Fekete Csaba, Tordai Sándor), valamint egyes helyszíneken a települések vízgyűjtő koordinátorai (Markó Fruzsina, Mészáros Krisztián) ismertették részletesen a területükön a MICACC projekt során megvalósult természetalapú megoldásokat, amik a településeik esetében kihívást jelentő vízgazdálkodási problémákra hatékony választ nyújtanak mind a mai napig. Majd ismertették, hogy a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében milyen további, immáron kisvízgyűjtő-léptékű, a szomszédos településekkel együttműködésben megvalósuló beavatkozásokat terveznek kivitelezni. Bátya esetében – síkvidéki terület lévén – az aszály, a süllyedő talajvízszint jelentette korábban az elsődleges problémát, ahol tározók kialakításával igyekeztek a negatív hatásokat csökkenteni. Püspökszilágy dombvidéki település, ahol a villámárvizek majd azt követő hosszú csapadékhiányos időszakok váltakozása az utóbbi években jelentős károkat okozott a településen. A magasan fekvő, erdős területeken rönkgátakkal fogják meg, illetve lassítják a lefolyást, ezáltal megkímélve a beépített területeket, a befogadóba és a településre egyszerre nagy mennyiségben érkező áradástól és hordaléktól. A csapadék fokozatos beszivárogtatása hozzájárul a talajvíz tartalékok visszapótlásához, ami kiegyenlíti a nedves és száraz időszakok közötti különbségeket. A rönkgátak és oldaltározó tó a megvalósulásukat követően többször is sikeresen vizsgáztak, legutóbb a hetekben is tapasztalt villámárvizek idején.
Fekete Csaba, Bátya Község Önkormányzatának polgármestere ismerteti a településükön megvalósult és megvalósítani tervezett természetalapú és természetes vízmegtartó, vízvisszatartó megoldásokat a szegedi rendezvényen (2023. 05. 25.)
Tordai Sándor, Püspökszilágy Község Önkormányzatának polgármestere ismerteti a településükön megvalósult és megvalósítani tervezett természetalapú és természetes vízvisszatartó és lefolyáscsökkentő megoldásokat a szegedi rendezvényen (2023. 05. 25.)
A rendezvények első blokkjának zárásaként a Vízgyűjtő Pályázati Programot ismertették a Klímabarát Települések Szövetségének szakértői (Porhajas Gábor László, Kiss Bence Álmos). A pályázati programról részletesebben a honlapon, illetve a pályázat felhívása a Klímabarát Települések Szövetségének honlapján érhető el.
Porhajas Gábor László, a Klímabarát Települések Szövetségének klímatanácsadója ismerteti a Vízgyűjtő Pályázati Programot a miskolci rendezvényen (2023. 06. 08.)
A második blokkban számos további jó gyakorlat, megvalósult vagy megvalósulás alatt álló hazai példák – köztük a tavaly lefolytatott Önkormányzati Pályázati Program keretében megvalósuló települési jó gyakorlatok, illetve kis kitekintés erejéig, néhány külföldi példaértékű megoldás is szerepet kapott az előadások között. A hazai példák esetében több lépték is megjelent: települési léptéktől kezdve egészen az utca szintre, vagy az egyénre vonatkozóan is megismerkedhettek az érdeklődők megoldási ötletekkel, javaslatokkal. A teljesség igénye nélkül példaként említhetjük a rákócziújfalui bel- és csapadékvíztározót, a nagybajomi földtöltésekkel „visszakanyargósított” Boronka-patak vízháztartást javító és élőhelyet teremtő hatásait, a füzérradványi Benjes-sövényt, a tatai esőkertek kialakításának ötletét vagy éppen a gyenesdiási népszerű esővízgyűjtő tartályokat. Minden megoldás viszonylag kisléptékű, kevés energia-, idő- és pénzügyi ráfordítással megvalósítható, ezáltal talán alkalmazásuk egyre népszerűbbé válik, válhat rövidtávon. Hatásuk ezzel szemben viszont hosszútávon is nagyban érzékelhető.
Nyemcsok Tamás, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Somogy-Tolnai Tájegységének tájegységvezetője ismerteti a Nagybajomban megvalósult Boronka-patak rehabilitációs projektet a szekszárdi rendezvényen (2023. 06. 15.)
Az előadások között az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Magyar Mérnöki Kamara gondozásában összeállított Integrált Települési Vízgazdálkodási Terv, mint tervezési segédlet is röviden ismertetésre került, illetve a Terv települési döntéshozatalban, stratégiaalkotásban betöltött szerepét is hangsúlyozták az előadók (Ivaskó Csaba, dr. Balatonyi László és Jancsó Béla), akik kiemelték továbbá az együttműködés fontosságát, illetve felhívták a figyelmet arra, hogy ezt az anyagot ne csupán szükségből vagy kötelezettségből készítsék el az önkormányzatok, hanem azért, mert ezzel még inkább feltérképezhetik vízgazdálkodási helyzetüket, problémáikat, nehézségeiket és megfogalmazhatják a jövőbeni terveiket.
Jancsó Béla, a Magyar Mérnöki Kamara, Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatának elnöke mutatja be az Integrált Települési Vízgazdálkodási Tervet a szolnoki rendezvényen (2023. 06. 13.)
Ezt követően kettő – témájukat tekintve részben a természetalapú megoldásokhoz köthető – új, a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda gondozásában megvalósuló Interreg projekt került bemutatásra. A LOCALIENCE projekt keretében a szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni helyi szintű ellenálló képesség elemzése és összehasonlítása valósul meg közép-európai országok bevonásával. A prevención alapuló ellenálló-képesség növelésén túl, a katasztrófa bekövetkezése esetén reagáló egységek hatékony támogatásának oldalát is vizsgálja az Interreg Centrál projekt. Az NBS4LOCAL projekt esetében pedig a természetalapú megoldások szakpolitikai környezetbe történő integrálásának elemzése és értelmezése zajlik, ugyancsak nemzetközi léptékben, több ország szakpolitikai rendszerének összevetésével. Az Interreg Europe projekt nagy hangsúlyt fektet az érdekelti bevonásra, így biztosítva, hogy valóban fennálló igényekre szabva kerül kialakításra a támogatási struktúra. Mindkét projektben pár hónapja kezdődött meg a munka, így az előadásokban a célkitűzéseket, a várható eredményeket és az alkalmazott módszereket ismertették a projektek szakmai vezetői (Laib Eszter, Csizmadia Petra).
Csizmadia Petra, a LOCALIENCE projekt szakmai vezetője ismerteti a projekt célkitűzéseit a szegedi rendezvényen (2023. 05. 25.)
A rendezvények zárásaként az önkormányzatok számára számos adathoz strukturált formában történő hozzáférést lehetővé tevő és ezáltal döntéstámogató rendszerként működő Helyi Közszolgáltatási Információ Rendszer – IKIR-projekt – jelenlegi és fejlesztést követő adathalmazát és működését vázolták fel a projekt koordinátorai (Simon Szilvia, Szendi Norbert, Jakab Sára).
A rendezvény fő tematikája tehát a klímaváltozás hatásai elleni küzdelem, ennek lehetséges módjai és a szélsőséges időjárási események következtében keletkező kihívások feltárása volt. Mindezek aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint a rendezvénysorozat idején hazánkban ténylegesen is kialakult súlyos időjárási helyzetek – talán túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a legégetőbb klímaváltozási problémák a rendezvényekkel egyidőben „demonstrációs jelleggel” az ország számos pontján megjelentek az elmúlt pár héten. Ezen (kár)események – amelyek között említhetjük a rövid idő alatt lezúduló hatalmas mennyiségű csapadékot, amely villámárvizeket generált sajnos emberéletet is követelve Gyöngyöstarjánban, a Mátra lábánál; vagy a hazánkban viszonylag ritka széljelenséget, a tornádót Miskolcon, amelyet pont az ottani rendezvény során kellett megtapasztalnia a helyieknek – még inkább felerősítik a tenni akarás igényét és szükségességét. Bízunk benne – és a rendezvénysorozat iránt érdeklődők kiemelkedő száma is ezt erősíti –, hogy az országunkban már több helyszínen is megvalósult természetalapú megoldások és különösképpen a vízmegtartó, vízvisszatartó vagy éppen lefolyáslassító természet-alapú megoldások példaként szolgálhatnak más települések számára és egyre elterjedtebbé válnak országszerte.
A kihívások korszakát éljük, amikor az időjárási rekordok egymást követik az évek váltakozásával, vagy épp adott éven belül felváltva is tapasztalhatjuk őket. Főként a vízgazdálkodás témakörét érintően a legfontosabbak: hol a súlyos aszály veszélyezteti a termésbiztonságot és ezáltal élelmezési válságot indukál, hol az árvíz vagy a napjainkban oly gyakran kialakuló villámárvíz okoz jelentős problémákat és veszélyezteti akár az életet is, vagy a belvízzel huzamosabb ideig elöntött területek jelentik a kihívást.
A sikeresen megvalósult projektek eredményei is azt tükrözik – amelyre kitűnő példa többek között a korábban már említett Püspökszilágy esete –, hogy érdemes, sőt kifejezetten fontos és előnyös visszanyúlni a természet adta és nyújtotta lehetőségekhez annak érdekében, hogy adott területen felmerülő kihívásra, problématípusra a lehető leghatékonyabb válaszokat adjuk. Mindehhez viszont nélkülözhetetlen a kooperáció és a szemléletformálás: együttműködés az önkormányzatok között (hiszen a klímaváltozás hatásai nem ismernek közigazgatási határokat), együttműködés a lakosság, a civilek, a szakértők, a hatóságok és a településvezetők között (így a beavatkozások hatékonysága növelhető). A szemléletformálás már sokszor és különböző módon előtérbe került az éppen aktuális kihívásokra adandó válaszok következtében. Korunk egyik egyértelmű kihívása a klímaváltozás, a vízgazdálkodás kérdéskörének problematikája. El kell érnünk, hogy társadalmilag minél inkább elfogadott legyen a természetalapú megoldások alkalmazása, ugyanis csak így lehetséges a mesterséges és természetes közeg egyensúlyba terelése. A szemléletformálás megjelenik az oktatásban, a felnőttképzésben, az egyes projektekben, a különféle programokban, a kutatásokban és rendezvényeken – reméljük, hogy az előadások ezt a célt is sikeresen szolgálták.
A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt partnerségének nevében ezúton is szeretnénk ismét megköszönni a megtisztelő érdeklődést és részvételt a rendezvényeinken. Bízunk benne, hogy az előadásokat akár személyesen meghallgatók, akár csak az előadások anyagát olvasók (amelyek a cikkünk végén szereplő linkeken elérhetőek) számára új eredményekkel, tapasztalatokkal gazdagodtak, amelyek együttműködésben megvalósulva a fejlődésükhöz és a klímaváltozás hatásai ellen tett küzdelmük támogatására is jó hatással és példaként szolgálhatnak. Jane Goodall szavait idézve: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”
A rendezvénysorozat keretében elhangzott előadások az alábbi linkeken érhetőek el helyszínenként:
Szeged, Tata, Visegrád, Keszthely, Miskolc, Szolnok, Szekszárd
