A klímaváltozás hatásai ma már nem távoli jövőképként, hanem a mindennapokban is érzékelhető problémaként jelennek meg a magyar lakosság számára. A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében a WWF Magyarország 2022-ben és 2025-ben is országos, reprezentatív online közvéleménykutatást végzett annak feltárására, hogyan gondolkodunk az éghajlatváltozásról, annak következményeiről, valamint a természetes vízmegtartó megoldásokról. Mindkét felmérésben 1000 fő vett részt.
Az eredmények alapján az elmúlt három évben nőtt azok aránya, akik jelentősebb változásokat várnak a klímaváltozás következtében, miközben csökkent azoké, akik szerint a jelenség nem lesz hatással az életükre. Bár az élet gyökeres átalakulásától továbbra is kevesen tartanak, egyre többen számolnak a mindennapi életet érintő, tartós változásokkal. A legveszélyesebb hatások között továbbra is a nyári hőhullámokat, a levegőminőség romlását, valamint az aszályt és a vízhiányt említik a válaszadók. A betegségekkel és új kórokozókkal kapcsolatos félelmek ugyanakkor – vélhetően a COVID–19-járvány lezárultával – enyhültek.
A lakosság túlnyomó többsége szerint elengedhetetlen a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás. A válaszadók mintegy háromnegyede sürgetné a felkészülést és az alkalmazkodást segítő intézkedések bevezetését, miközben elenyésző azok aránya, akik szerint nincs szükség semmilyen beavatkozásra. Ez egyértelműen jelzi, hogy társadalmi szinten is erős az igény az alkalmazkodást támogató, különösen a vízmegtartást célzó megoldásokra.
A személyes érintettség különösen a nagyvárosi térségekben vált hangsúlyosabbá. Budapesten szignifikánsan nőtt azok aránya, akik klímaváltozáshoz köthető káreseményeket tapasztaltak meg, elsősorban a hőség okozta rosszullétek, viharok és beázások formájában. Az aszály és a vízhiány ezzel szemben főként a vidéki, falusi térségekben jelent közvetlen problémát, ahol a kerti és mezőgazdasági vízhasználat nagyobb súllyal van jelen.
A vízhiánnyal kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok is jelentősen bővültek. Míg 2022-ben a válaszadók 40%-a hallott vízhiányról vagy vízkorlátozásról, addig 2025-re ez az arány 58%-ra emelkedett. Nemcsak az ismertség nőtt, hanem a személyes érintettség és a probléma súlyosságának megítélése is, ami azt mutatja, hogy a klímaváltozás egyik legkézzelfoghatóbb következménye egyre több ember életében válik valósággá.
A természetes vízmegtartó megoldások ismertsége szintén emelkedett: 2025-ben már a lakosság több mint egyharmada hallott ilyen megoldásokról. A legismertebb továbbra is az otthoni csapadékvíz-gyűjtés, emellett nőtt a vizes élőhelyek helyreállításának és a méhlegelők szerepének ismertsége is. A gyakorlati megvalósítás azonban elmarad az ismeretektől: bár egyre többen használnak gyűjtött csapadékvizet öntözésre, a válaszadók mintegy 85%-a továbbra is kútból vagy vezetékes ivóvízhálózatból származó vizet alkalmaz erre a célra. A gyűjtés hiányának fő oka az eszközhiány és az anyagi korlát, miközben az információhiány szerepe csökkent. Egyre többen jeleznek igényt támogatásra és gyakorlati segítségre.
A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy miközben egyes természetes megoldások ismertsége nőtt, csökkent azok aránya, akik aktívan tennének a természetes növénytakaró megőrzéséért, fák és cserjék ültetéséért vagy méhlegelők kialakításáért. Ez azt jelzi, hogy a szemléletformálás mellett továbbra is szükség van ösztönzőkre és hosszú távú, kiszámítható támogatási rendszerekre.
„A kutatások alapján látható, hogy hosszú távon kifizetődő a természetvédelmi civil szervezetek szakértő tájékoztatása, és az emberek hajlandóak cselekvő részeseivé válni a klímaváltozás elleni küzdelemnek, ha megfelelő információk jutnak el hozzájuk” – hangsúlyozta Gergely Ferenc, a kutatás vezetője.
Kerpely Klára, a WWF Magyarország szakértője szerint a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében az elmúlt években számos szemléletformáló anyag segítette a lakosság tájékozódását, ugyanakkor az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek világosan mutatják, hogy a változás ütemét jelentősen fel kell gyorsítani mind a lakosság, mind a döntéshozók gondolkodásában.
A kutatás 2022 és 2025 tavaszán készült a 18–70 év közötti, internethozzáféréssel rendelkező magyar lakosság körében, a WWF Magyarország megbízásából, az NRC közreműködésével.
