Dombvidéki minta-vízgyűjtő területen megvalósult természetalapú megoldások

Úton a vízmegtartó vízgyűjtő-gazdálkodás felé

Domb- és hegyvidéki településeken a klímaváltozás következtében egyre nagyobb problémákat okoznak az ismétlődő villámárvizek, sárelöntések. A kisvízfolyásokon levonuló villámárvizek elleni védekezés és a helyi vízkárok helyreállítása folyamatos feladatot ad az önkormányzatoknak és jelentős vis maior támogatások kifizetését igényli az Államkincstártól. Magyarországon több mint ezernégyszáz település érintett a villámárvizek kockázatával[1]. Emellett a hőhullámok és az aszály is visszatérő jelenségekké váltak dombvidékeinken is. E két összefonódó probléma kezelése érdekében érdemes kitekinteni a település tágabb környezetére, és a villámárvíz keletkezési helyén, a település feletti vízgyűjtő területen is intézkedéseket tenni. A természetalapú megoldások alkalmazása segítséget jelenthet a károk megelőzésében vagy legalább csökkentésében. A lefolyás lassítása és a visszatartott víz hasznosítása egyéb településfejlesztési célokhoz is kapcsolódhat, a rekreációs lehetőségek is bővülhetnek és az élővilág számára is kedvezőbb körülmények teremthetők. Ez sok esetben együttműködést kíván a szomszédos településekkel vagy más érintettekkel és területtulajdonosokkal, mivel a hatékony megoldási lehetőségek nem mindig a károkat szenvedő települések területén találhatók. Erre mutatnak példát a Szilágyi- és a Gombás-patak vízgyűjtőjén osztozó kilenc önkormányzat együttműködésében megvalósult, kisléptékű vízmegtartó és lefolyáslassító beavatkozások, amelyek segítenek elindulni a vízmegtartó vízgyűjtő-gazdálkodás felé.

Dombvidéki minta-vízgyűjtő terület együttműködő önkormányzatai:

• Galgagyörk
• Kisnémedi
• Kosd
• Penc
• Püspökhatvan
• Püspökszilágy
• Rád
• Vácduka
• Váckisújfalu

Helyi közösség bevonása a Vízgyűjtő Érdekegyeztető Fórumon keresztül

A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt célkitűzése az önkormányzati klímaalkalmazkodás fejlesztése és az integrált vízgazdálkodási megoldások elterjesztése. A beavatkozások helyszíneinek kijelölését részletes előkészítő és egyeztető munka előzte meg. Néhány helyszínen – Püspökszilágyon, Kosdon, Kisnémediben, Pencen és Galgagyörkön – a településvezetők és a projektben résztvevő szakértők határozták meg az intézkedéseket a pályázatírás során. A többi beavatkozást és megvalósítási helyszínt a vízgyűjtő településeinek vezetőin felül helyi gazdálkodók, civilek, vízügyi szakemberek alkotta Vízgyűjtő Érdekegyeztető Fórum választotta ki a településvezetőktől és a lakosságtól beérkezett javaslatok közül. A beavatkozások egy része magántulajdonú területet is érintett, ami jelentős egyeztetési feladatot rótt a megvalósításért felelős Püspökszilágy Önkormányzatára. A mintegy 200 km2 kiterjedésű dombvidéki mintavízgyűjtőn elhelyezkedő 9 falu közigazgatási területén – a szükséges engedélyeztetést követően – több mint húsz ponton valósultak meg az alábbi kisléptékű természetalapú megoldások.

 

Élő és holtfa-sövények telepítése

Vácduka szélén, az új „konténeriskola” feletti domboldalon, újonnan kiparcellázott, de beépítetlen területen egy 120 m hosszú „Benjes-sövényt” telepítettek, élősövény kiegészítéssel. A cölöpsorok közé a lejtőre merőlegesen holtfából, ágakból rakott fonott sövény és élő cserjesor készül és célja a lefolyás lassítása, az erózió mérséklése, a talajlemosódás és a sárelöntések megelőzése. A jövendő belterületi részeken az élősövény később, a telkek beépítése után is fennmarad. Hasonló holtfa- és élő sövények telepítése történik Püspökszilágyon is egy mezőgazdasági művelés alatt álló domboldalon.

 

 

Vízmosáskötés az árkos erózió ellen

Püspökhatvanban a Takács-hegy felől mélyen bevágódott vízmosásokon érkező csapadék a falu végén lévő házaknál rendszeres elöntést okoz. A probléma mérséklése érdekében 5 db különböző típusú energiatörő, lefolyáslassító, rönk- és terméskő gátat helyeznek el a vízmosások felső szakaszán, ahol a szántóföldről érkező vizek mozgási energiája jelenleg megnövekszik. A vízmosáskötő gátak lelassítják a víz sebességét, ezzel késleltetik az összegyülekezést, felfogják az iszapot, hordalékot, mérséklik a károkozást és a víz beszivárgását is segítik. Kisebb vízmosásokban sorozatos alkalmazással a gátak a vízmosás visszatöltődését, eredeti szintre visszahozását is segíthetik. Püspökszilágyon a Szilágyi-patak Kiskövesi oldalágán, spontán beerdősült területen valósult meg egy bevágódó vízmosás megkötése kétsoros rönkgáttal. Alatta a mederben helyi földből és kőből készült egy gabionhálóba töltött, terméskővel megerősített gát, amely mintegy 255 m3-es víztározó teret hoz létre, ahol az időszakos forrás és a szántókról lefolyó vizek visszatartása a cél.

 

 

Erdei víztározó

Pencen a Mátyás-völgyi-patak Barina oldalága körüli erdőben egy időszakos erdei víztározó létesült, amelynek megvalósulása után a nagyobb esőzések, felhőszakadások következtében lezúduló víz tovább megmarad a tájban. A mintegy 2 m magas, földből épített, megerősített gát egy körülbelül 2500 m3 -es időszakos tározóteret hoz létre az erdőben, amely a felszíni lefolyást visszatartva segíti, hogy az élővilág a száraz időszakban is vízhez jusson (kétéltűeknek szaporodóhely, nagyvadaknak itató, növényzetnek többletvíz). A felszín alatti vízáramlást a völgy felé várhatóan nem fogja befolyásolni.

 

Lefolyáslassítás szivárgó rönkgátakkal

A szivárgó rönkgátak nagy esők idején a lefolyó víz és a hordalék egy részét visszatartják, ezzel az árhullámot lelassítják. Ha a felső vízgyűjtőn sok helyen alkalmazzák őket, képesek az árhullám csúcsát ellaposítani és csökkenteni a vízkárok gyakoriságát. Ugyanakkor a patakok kisvízhozama és az élőlények átjutnak a rönkök alatt és között hagyott réseken, ezért időszakos vagy állandó vízfolyásokon nem jelentenek átjárhatatlan ökológiai akadályt. Váckisújfalun a belterület határában, erdőterületen, időszakos vízfolyások és száraz medrek találkozásánál épült 2 db rönkgát, hogy megelőzzék a falu átereszeinek és árkainak feltöltődését. Hasonló lefolyáslassító, hordalékfogó, energiatörő rönkgát épült hét további helyszínen: Kosdon a Rádi-patakon, amely a Rádot fenyegető elöntést mérsékli; Kisnémediben a Némedi-patak felső folyásán; Galgagyörk felett egy Natura 2000 státuszú vizesélőhely alatt, amely így annak vízellátását is javíthatja; Pencen egy vizenyős kaszálót átszelő árokban két helyen és a Penci-ág egy mélyen bevágódott szakaszán; Vácdukán egy vízlevezető árokban; és Püspökszilágyon a Gombás-patak legelőkön futó, legfelső szakaszán.

 

Patakrehabilitáció segítése és bemutatótér

A Szilágyi-patak Püspökszilágy alatti szakaszának kiegyenesített medre egy széles, egykor vízjárta völgytalpon halad. A mederben itt elhelyezett rönkgát célja a vízháztartás és az ökológiai állapot javítása. Segítségével a Szilágyi-patak nagyvízi vízhozama kiléphet az erdős-nádas ártérre és az egykori sekély, kanyargós mederbe juthat. Ezzel lassul a lefolyás, javul az ártéri élőhelyek vízellátása és emelkedhet a talajvízszint is. Ugyanitt készült egy tanösvény és kültéri bemutatótér, amely a vízmegtartás elveit és hagyományait mutatja be játékosan az idelátogatóknak.

 

Virtuális séta

A projekt keretében létrejött Virtuális sétán keresztül be is lehet járni a vízgyűjtő mintaterületeket, és közelről meg lehet tekinteni a természetalapú vízmegtartó megoldásokat és azok környezetét. Ha nincs lehetősége személyesen megtekinteni a beavatkozásokat, vegyen részt a virtuális sétán és fedezze fel a helyszíneket saját tempóban.

 

Nézd meg videóinkat, amelyekben a korábbi LIFE-MICACC projektünkben elkészült természetes vízmegtartó megoldásokat és azok működését mutatjuk be:

Öt falu, öt lépés a klímaválság kezelésére

Minden csepp számít! – Püspökszilágy – Természetközeli megoldások a villámárvizek ellen

 

¹Pirkhoffer Ervin, Czigány Szabolcs, Geresdi István: Kisvízfolyások előzetes kockázatbecslési térképe. Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése