Partnereinkkel közösen több éve elkötelezett munkát folytatunk annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet a hazánkat sújtó vízgazdálkodási problémákra, miközben konkrét megoldási lehetőségeket is bemutatunk projektjeink keretében. LIFE LOGOS 4 WATERS projektünk egyik kiemelt célja, hogy a települési és vízgyűjtőszintű fenntartható vízgazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet. Ennek céljából született meg Eltékozolt vizeink című rövidfilm.
A rövidfilm Szendőfi Balázs természetfilmes rendezésében, a WWF Magyarország szakmai koordinációjával, és a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt partnereinek közreműködésével készült. A film megmutatja, hogy a klímaváltozás korában milyen károkat okoz hazánkban az értékes vizek gyors elvezetése a csatornákon és szabályozott folyóvizeken át, és hogyan szárad ki az ország, legfőképpen az Alföld. A filmben azonban azt is láthatjuk, hogy miként pezseg az élet azokon a területeken, ahol már helyreállították a vizesélőhelyeket és megtartják a vizet a tájban. A február 2-i vizesélőhelyek világnapja alkalmából bemutatott, kijózanító alkotás a múlt és a jelen bemutatása mellett egy jobb jövőt remél Magyarország kiszáradó tájai számára, amihez megoldásokat is kínál.
Hazánk vizesélőhelyeinek mára több mint a 90%-a eltűnt, a meglévők jelentős része pedig nem jó állapotú. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a természet megóvása érdekében rendkívül fontos szerepük lenne, azonban gazdasági megfontolásból más célra igyekeznek használni ezen területeket például mezőgazdasági művelésbe vonják őket. Lecsapolásuk megszüntetése és a területek helyreállítása egyre sürgetőbb feladat, erre hívja fel a figyelmet az új rövidfilm.
Az Eltékozolt vizeink konkrét példákon keresztül mutatja be, hogy a múltban és a jelenben milyen gyakorlatok vezettek odáig, hogy Magyarország jelentős része – legfőképp az Alföld – egyre nagyobb vízhiánnyal küzd, ami a felszínen a vizesélőhelyek eltűnéséhez, a felszín alatt pedig a vízkészletek látványos gyorsaságú csökkenéséhez vezetett, különösképpen a Duna-Tisza közi Homokhátságon.
A filmet nézve betekintést nyerhetünk abba, hogy hogyan szövik át a tájat az 1970-es évekig kiépült – és néha még napjainkban is bővített – belvízelvezető csatornák és vízelvezető árkok, és hogyan zúdul le a víz a szabályozott, egyenes patakokban. Így ahelyett, hogy az éltető víz lassan beszivárogna a talajba és ott elraktározódna, sebesen elfolyik, még jobban kitéve a területet a klímaváltozás miatt egyre súlyosbodó hőhullámok és aszályos időszakok hatásainak.
A rövidfilmben bemutatott szárazodás nem csak az elmúlt évszázadok gyakorlatának eredménye, hanem még ma is zajlik. A szakértők megegyeznek abban, hogy a szárazodásnak számos oka van, de ezek közül csak néhányra lehetünk közvetlenül hatással. Az egyik legfontosabb a területi vízgazdálkodás módjának és a tájhasználatnak a megváltoztatása. A projekt partnerség, a természetvédelmi és vízgazdálkodási szakemberek elengedhetetlennek tartják a szemléletváltást ezen a téren.
„Az Eltékozolt vizeink című rövidfilm legfőbb üzenete, hogy közösen kell helyet keresnünk a víznek a tájban, hogy megállítsuk Magyarország kiszáradását. A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt ezt az üzenetet hivatott életre kelteni, hiszen a különböző szereplők – kormányzat, önkormányzatok, vízügyi szakemberek és civilszervezetek – közötti hatékony együttműködésre épít, és mutat példát a közös munkában rejlő lehetőségekre a vízgazdálkodás területén.” – mondta dr. Szatzker Petra, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium projektvezetője.
“A víz elvezetése helyett, ahol csak lehet, a természetes vízmegtartó megoldásokat kell előtérbe helyezni, amihez két kulcsfontosságú változás szükséges. Az egyik az évtizedekkel ezelőtt kiépített csatornarendszerek felülvizsgálata és a klímaváltozással beköszöntő új viszonyokhoz való adaptálása. Sajnos ezek működésükkel még ma is csapolják a tájat, és hozzájárulnak a terület kiszárításához. A csatornákon elhelyezett műtárgyak (például zsilipek) lezárásával ez a folyamat lassítható és visszafordítható. Emellett pedig az eltűnt vizesélőhelyek helyén vissza kell adni a területet a víznek: az új zöldmezős beruházásoknak nem szabad a táj további lecsapolását eredményezniük, a korábban lecsapolt vizesélőhelyek egy jelentős részét pedig helyre kell állítani, hogy az időszakosan megjelenő többletvizet elvezetés helyett meg lehessen őrizni a szárazabb időszakokra” – mondta Farkas Viktor Mátyás, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője.
A megdöbbentő szárazságot illusztráló képek mellett az Eltékozolt vizeink gyönyörű felvételeken mutat be olyan jó példákat is, ahol a természetalapú vízmegtartó megoldások megvalósultak: patakmedreket állítottak helyre, belvízelvezető csatornákat zártak le, teret adtak a víznek, ezáltal ezeken a területeken ma már a száraz, üres területek helyett buja természet nyújt otthont növény- és állatfajok tömegének.
Az Eltékozolt vizeink című film ide kattintva érhető el. A film hivatalos bemutatójára 2025. január 30-án került sor Budapesten, a Kino Cafe Moziban egy zártkörű sajtóeseményen. A vetítést egy kerekasztal-beszélgetés követte, melyen a rendező, Szendőfi Balázs mellett ott volt Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese és Farkas Viktor Mátyás, a film producere, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője.
